A covid-19 mRNS oltóanyag negyedik adagjának hatékonysága az omikron variáns ellen

A covid-19 mRNS oltóanyag negyedik adagjának hatékonysága az omikron variáns ellen a kanadai Ontario-ban tartósan ápolt lakosok körében: teszt negatív tervezési vizsgálat

Milyen jó lenne, ha itt a drhirek.hu-n már nem kellene a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos hírekről beszámolnunk. Sajnos, úgy tűnik, hogy ez hiú remény. A vírus továbbra is itt van, és szemlátomást újult lendülettel támad.

 A mutációk révén úgy módosulnak a tulajdonságai, hogy javítsa a túlélését. A lefolyása enyhült, ugyanakkor az omikron variánssal nőtt a fertőzőképessége, a reinfekciók gyakorisága és valamivel gyengült ellene az oltások hatásossága, azonban továbbra is a vakcina az egyetlen érdemi fegyverünk.

 A negyedik oltás beadása a jelenlegi szabályok szerint az oltóorvos mérlegelésén múlik. A döntéshez az egyik fontos kérdés, hogy vajon van-e értelme a negyedik oltásnak, növeli-e a védettséget? Ennek járt utána egy kanadai kutatócsoport több mint 13 ezer beteg vizsgálatával.

Az eredmények azt sugallják, hogy az mRNS vakcina harmadik adagjával összehasonlítva a negyedik dózis tovább javította a fertőzések elleni védelmet és a súlyos kimeneteleket  omikron domináns időszakban. Az oltatlanokhoz képest természetesen még inkább szuperior hatást észleltek, ugyanakkor továbbra sem tudni meddig ad védettséget. 

A teljes cikk a linken található.

Az ESMO ajánlásai a keringő tumor-DNS-vizsgálatok használatára rákbetegeknél: az ESMO Precíziós Medicina Munkacsoportjának jelentése

Nyár van, és vagy nyaralunk, vagy a nyaraló kollégák helyett dolgozunk. Nem biztos, hogy ez a megfelelő időpont a terápiás ajánlások böngészésére, illetve még a konferencis szezon sem kezdődött el, ahol ezek összefoglalóival ismerkedhetnénk. Viszont ettől még nem áll meg az élet, így elsősorban onkológus kollégák számára lehet érdekes, hogy az Európai Orvosi Onkológiai Társaság, az ESMO ajánlást adott ki a cirkuláló tumor DNS, rövidítve ctDNS assay-ek rutinszerű alkalmazásáról, melyeket az irodalomban liquid biopsy-ként is emlegetnek. Egyelőre ezek leginkább arra lehetnek alkalmasak, hogy különböző target terápiák alkalmazhatóságához szükséges mutáció vizsgálatok felgyorsuljanak. A jövőben viszont akár klinikailag komplett remisszió esetén is alkalmas lehet a molekuláris reziduális tumor azonosítására, relapszus előrejelzésére és   akár a kezelések individualizálására is. 

Amerikában pedig az ASCO frissítette az előrehaladott nem-kissejtes tüdőrák kezelésével kapcsolatos 2021-es ajánlásait, így feltétlenül érdemes a belinkelt cikkeket végigolvasni.

Az új európai irányelvek „drasztikusan” csökkentik a sztatinokra való jogosultságot

Ha pedig már ajánlás, bár nem most jelent meg, nem kerülhetjük meg azt a vitát, amely a napokban bontakozott ki a 2021-es európai statinajánlás kapcsán. 

Az Európai Kardiológiai Társaság tavaly kiadott irányelve azért került a viták középpontjába, mert a JAMA július 6-i számában megjelent egy tanulmány, amely szerint az atherosclerosisos szív- és érrendszeri betegségek primer prevenciójában adott statinkezelés új kockázati küszöbértékei drasztikusan csökkentik az alacsony kockázatú országokban a statinkezelésre alkalmasnak jelölt betegek körét. 

Mondhatjuk, hogy ez minket nem érint, hiszen Magyarország nemhogy nem alacsony kockázatú, hanem a nagyon magas kockázatú országok közé tartozik. Azonban egyrészt pontosítani kell, mert az új besorolás szerint hazánk már nem nagyon magas, hanem “csak” magas kockázatú, másrészt ne feledjük, hogy az a bizonyos kockázatbecslő táblázat, a SCORE is megváltozott. 

Nemcsak nevében – SCORE2-nek hívják, sőt most már külön táblázat van a 70 év felettiek számára is – , de tartalmában is, mert máshol vannak a kockázati határok. A helyzet ettől függetlenül érdekes és a vita mindig tanulságos. A Medscape-en megjelent cikk hoz egy figyelemre méltó példát. Például egy 55 éves dohányzó, 130-as tenziójú és 4 mmol/l-es koleszterinszintű nő cardiovascularis kockázata Dániában 5%, míg ugyanez a beteg Romániában 18%-os kockázattal szembesül. 

Vajon a földrajzi elhelyezkedés önmagában tényleg indokolja a majdnem négyszeres kockázati különbséget? A tanulmány szerzői határozottan javasolják a kockázati határok újragondolását, én pedig javaslom a vita figyelemmel kísérését – egész biztosan lesz folytatása.

A ferroptózis 10 éves: kialakulóban lévő mechanizmusok, élettani funkciók és terápiás alkalmazások

Ferroptosis. Alig egy évtizede ez a szó még nem is létezett. A ferroptosis egy olyan formája a szabályozott sejthalálnak, amely vasfüggő lipidperoxidázok aktiválódásához kötődik.  Az egyedfejlődéstől az öregedésig, az immunrendszer működésétől a daganatokig egy sor élettani és kórélettani folyamatban van szerepe. 

A Cell- ben most megjelent kiváló áttekintés a ferroptosis jelentőségét taglalja, például olyan kórfolyamatokban mint a retinadegeneráció, szervkárosodások, neurodegeneráció vagy fertőzések. 

Véletlen egybeesés, hogy ezzel a közleménnyel egy időben jelent meg a Nature kardiológiai összefoglalókat közlő folyóiratában egy másik áttekintés, amely a ferroptosis cardiovascularis jelentőségét mutatja be. Ha érdekel benneteket, hogy mi köze van a ferroptosisnak az atherosclerosishoz, az infarktusos reperfúziós károsodáshoz, az arrhythmiákhoz vagy a diabeteses cardiomyopathiához, itt a link.

A flavivírussal fertőzött gazdák bőrmikrobiótájából származó illékony anyagok elősegítik a szúnyogok vonzerejét

Korábban emlegettem a koronavírus alkalmazkodási képességeit, de más vírusok is tudnak rendkívül trükkösek lenni. Egy kínai kutatócsoport egy szisztematikus kísérletsorozattal derítette ki, hogy a szúnyogokkal terjedő flavivírusok hogyan veszik rá a szúnyogokat arra, hogy a vírusfertőzött egyedeket keressék. És mielőtt legyintenénk, hogy ez is “made in china”, felhívnám a figyelmet rá, hogy ez is egy Cell cikk!

A mutatvány lényege dióhéjban, hogy a vírusfertőzés megváltoztatja bizonyos antibakteriális fehérjék expresszióját a keratinocytákban és a faggyútermelő sejtekben, aminek hatására megváltozik a bőr felszínén élő baktériumok összetétele. 

Bizonyos baktériumok elszaporodnak, és olyan illatanyagot termelnek, amely különösen vonzó a szúnyogok számára. A szúnyogokkal terjedő flavivírusok közé tartozik például a dengue-vírus, a sárgaláz és a Zika-vírus. A kísérletsorozat különlegessége az az alaposság, ahogy lépésről lépésre haladva felderítették az egész folyamatot. 

A kísérlet különleges jelentőségét, saját véleményem szerint, a fentiek mellett az adja, hogy ismertté válnak olyan beavatkozási lehetőségek amik a bőrflóra és faggyútermelés megváltoztatásán keresztül akár új terápiás célpontokat is jelenthetnek. Számos olyan betegség van ahol ezt ki lehet használni, csak hogy az egyik leggyakoribb bőrbetegséget említsem, például az akne.

Egy új peptid védelmet nyújt a diéta által kiváltott elhízás ellen az étvágy elnyomásával és a bél mikrobiota modulálásával

A velünk, rajtunk vagy bennünk élő mikroorganizmusok jelentőségét tehát még csak most kezdjük felismerni. Egy következő lépés a terápiás célpontok megtalálása, és a befolyásolásra alkalmas eszköz kidolgozása. Egy lehetséges megközelítés a 20 alapaminosavból és nem természetes aminosavakból kémcsőben összeállított mesterséges fehérjék alkalmazása. 

Ezen az úton indult el egy kínai munkacsoport, amikor az elhízásban fontos szerepet játszó bélflórát próbálták módosítani. Terveztek 9 aminosavból álló, D3-nak nevezett, erősen hidrofób peptidet, amely képes visszafordítani a dyslipidaemiát és javítani a  glükoregulációt túltáplálással felhizlalt egerekben, közvetlenül a takarmányba kevert etetéssel. 

A D3 adása következtében a bélcsatornában elszaporodott egy kimondhatatlan nevű baktérium, amelyről már régóta ismert, hogy emberben is kedvező hatással van a cukor- és lipidanyagcserére. Az elhízott egerek testtömege pedig számottevően csökkent. 

A kísérletet megismételték patkányokkal és majmokkal is, és hasonló hatást tapasztaltak. A hatásmechanizmus alaposabb vizsgálatakor kiderült, hogy a D3 hatására csökken a leptinrezisztencia és nő az uroguanilin termelődése is. Ez utóbbi egy anorexiás hatású hormon, amely a hypothalamusban lévő guanilát-cikláz-C receptoron keresztül fejti ki a hatását. A kutatás ígéretes, bár még csak az állatkísérleteknél tart.

Macska által terjesztett Sporotrichosis: Egy esettanulmány Kaliforniából

A sok tudomány után pihenésképpen hadd ajánljak egy érdekes esetismertetést. 

A rózsakertész-betegségként is ismert sporotrichosis előfordulásáról számoltak be amerikai szerzők. 

A beteg egy amúgy egészséges, 41 éves nő, aki klinikai mikrobiológusként dolgozik Kaliforniában. A panasza egy nem gyógyuló fekélyes bőrelváltozás volt, szokatlan helyen, a mellkasfalon. 

A sporotrichosis nem egy gyakori betegség, jellemzően mezőgazdaságban dolgozóknál fordul elő, a bemutatott esetben a fertőzést nagy valószínűséggel a beteg házában élő, de kijáró macskák közvetítették.

Viszont ami fontos, hogy természetesen  hazánkban is előfordulhat hasonló eset, így ha atípusos helyen észlelünk nem gyógyuló fekélyt akkor gondolnunk kell ilyen jellegű ritkább fertőzésekre is amennyiben a rosszindulatúság szövettannal is kizárható.