A méhméreg szinergikusan fokozza a központi idegrendszeri gyógyszerek citotoxikus hatását

A testmozgás helyreállítja az agy inzulinérzékenységét az ülő, túlsúlyos és elhízott felnőtteknél

Az inzulinrezisztenciáról mindannyian tudjuk, mekkora jelentősége van a metabolikus és a cardiovascularis betegségek kialakulásában, mind a periférián, mind a központi idegrendszerben károsítja a sejtek működését. Az inzulinreceptor az agyban az idegsejtekben és a nem neuronalis sejtekben egyaránt kifejeződik, és fontos szerepet tölt be egyrészt bizonyos agyterületek aktivitásának modulálásában, másrészt a szisztémás metabolizmus és a testsúly szabályozásában. 

Állatkísérletekből és humán vizsgálatokból tudjuk, hogy az inzulin az agyi inzulinreceptorok révén befolyásolja kognitív funkciókat, az étvágyat és a metabolizmust. 

Ezek mellett azt is leírták, hogy tunya életmód mellett az agy inzulin szenzitivitása romlik.   

Egy most megjelent kutatásban 21, ülő életmódot folytató túlsúlyos személy egy nyolc hétig tartó aerob tréningsorozaton vett részt. Ez előtt és után funkcionális agyi MR-vizsgálatot végeztek, úgy, hogy az alanyok intranazálisan kaptam közben inzulint.

Azt találták, hogy a rendszeres fizikai aktivitás hatására az inzulin által kiváltott agyi aktivitás fokozódott, illetve normalizálódott.

Csodálkozzunk ezen? 

A vizsgálat egyfelől fontos adalékul szolgál arra, hogy a rendszeres testmozgás valóban terápiás értékű, másrészt ismét ott vagyunk, hogy a betegeink életmódján kell változtatnunk, és ez a gyógyításban az egyik legnagyobb kihívás.

Azt hiszem mindannyiunknak – akik találkozunk obes betegekkel – volt már olyan pillanat a praxisában, amikor a betegünket vizsgálva azon töprengtünk, hogy lehetne elérni, hogy megmozduljon. A cikk tanulsága szerint biztathatjuk őket azzal, hogy talán ettől jobban fog vágni az eszük is. 

Hogyan táplálkozik a természet: Az amygdala aktivitása csökken egyórás természetben tett séta hatására

Erről eszembe jutott egy másik cikk, ami szintén egy hete jelent meg. Néhány pszichiáter arra volt kíváncsi, hogy mivel a városi környezet a mentális betegségek, szorongás, depresszió és a szkizofrénia szempontjából ismert kockázati tényező, vajon ez összefügg-e a városi környezettel szinte automatikusan együtt járó magasabb stresszel, illetve a stresszhez kapcsolódó agyi és mentális folyamatokkal.

Egészséges önkéntesek egy egyórás erdei kiránduláson, illetve egy egyórás nagyvárosi sétán vettek részt, majd ijesztő képekkel és egyéb gonoszságokkal stresszelték őket. 

Azt találták, hogy azoknál, akik előtte az erdőben sétáltak, lecsökkent a negatív indulatok központja, az amygdala aktivitása. Sőt, náluk a stressz hatására az amygdalában bekövetkező aktivitás növekedés is kisebb volt.

A vizsgálat egyébként több, további érdekes eredménnyel is járt, javaslom, olvassátok el!

Kétirányú kommunikáció az agy és a zsigeri fehér zsírszövet között: lehetséges hatása az Alzheimer-kórra

És az agynál maradva: észrevettétek, hogy az agykutatók – nyilván a agy-bél tengely sikerén felbátorodva – mostanában tengelyeket gyártanak? Van már agy-máj tengely, agy-pancreas, agy-szív tengely és így tovább. A viccet félretéve, azt látjuk, hogy a központi idegrendszer teszi a dolgát és különböző neurális, endokrin és immunológiai jelpályákon keresztül informálódik és utasításokat ad, vagyis irányít.

Ebbe a sorba illeszkedik az a narratív összefoglaló közlemény is, amely az agy és a zsigeri fehér zsírszövet közti kétirányú kommunikáció működését mutatja be. A szerzők kiváló tömörséggel foglalják össze azokat a humán kutatásokat, amelyek ennek az egyébként kissé elhanyagolt szervünknek a jelentőségét húzzák alá. A fehér zsírszövet és a zsírok metabolizmusa szoros kapcsolatban áll, de a téma erősen interdiszciplináris, némi neurológiai túlsúllyal, ugyanis a szerzők felvázolnak egy olyan mechanizmust, ami a fehér zsírszövetet az Alzheimer-kór patogenezisével hozza összefüggésbe.

A méhméreg szinergetikusan fokozza a központi idegrendszeri gyógyszerek citotoxikus hatását a HT-29 vastagbélben és az MCF-7 emlőrák sejtvonalakban

A különböző növényi, állati eredetű vagy gombától származó mérgek ősidők óta a gyógyítás eszköztárába tartoznak, és bár a modern farmakológia sokat köszönhet ezeknek, jelentős részük kiszorult a terápiából. Időről időre azonban a legváltozatosabb területeken felbukkannak, és nem ritkán egy teljesen új terápiás paradigmát generálnak, ahogy ezt láttuk például a botulinumtoxin esetén. Nem kizárt, hogy hasonló történik most éppen a méhméreggel. 

Portugál kutatók már korábban felismerték, hogy egyes daganatos sejtvonalak kemoterápiás rezisztenciája csökkenthető, ha bizonyos központi idegrendszerre ható szereket adnak adjuvánsként. Ilyenek például a szkizofréniában adott használt flufenazin vagy az antidepresszív hatású fluoxetin és a sertralin. Most pedig arra jöttek rá, hogy a kemo- és az adjuváns kombinációjának hatásosságát tovább lehet növelni azzal, ha méhmérget is adnak mellé. Az in vitro kísérletekben vastagbél- és emlőtumor sejtvonalakban 5-fluorouracilból vagy doxorubicinből, és az adjuváns pszichofarmakonból, valamint méhméregből álló koktél szignifikánsan erősebb tumorellenes hatást fejtett ki.

Különösen ígéretessé teszi az eredményeket, hogy amint ez az új kombinációk és a már más területen megismert, esetleg gyógyszerként engedélyezett szereknél lenni szokott, ilyen esetekben a fejlesztési idő jelentősen rövidíthető, hiszen kevesebb toxikológiai ellenőrzésre van szükség.

A spironolakton az alkoholfogyasztási rendellenességek lehetséges új gyógyszeres terápiája: rágcsálókon és embereken végzett vizsgálatok konvergens bizonyítékai

Némileg hasonló a következő történet is, amelynek főszereplője szintén egy nagyon régi, jól ismert és mind a mai napig használt hatóanyag, a spironolacton. Az aldoszteronantagonista szer a pályafutását vízhajtóként és vérnyomáscsökkentőként kezdte, és ma is ez az egyik legfontosabb indikációs területe. Ugyanakkor van antiandrogén hatása is. A hatásai tehát kiterjedtek, és persze sokszor kétélűek.

Amerikai kutatók most egy teljesen új felhasználási lehetőségről számoltak be. Állatkísérletekben azt találták, hogy az alkoholfüggővé tett egereknél szignifikánsan csökkenthető az alkohol utáni sóvárgás és az alkoholkereső aktivitás aldoszteronnal. A hatás specifikus, mert nem tapasztaltak ilyen hatást az alkoholt nem tartalmazó édes folyadékokkal, és az aldoszteron nem befolyásolta az alkohol egyéb, motoros vagy koordinációs hatásait sem. Megerősíti az összefüggés az, hogy úgy tűnik nem csak az iszákos egereknél lehet hasznos az aldoszteron, de lefuttattak néhány elemzést a legnagyobb amerikai integrált egészségügyi adatbázison, és azt találták, hogy akik legalább két hónapon át aldoszteronkezelés alatt álltak, saját bevallásuk szerint kevesebb szeszesitalt fogyasztottak, mint az aldoszteronnal nem kezelt kontrollok.  Különösen erős korrelációt találtak az epizodikus, nagy mennyiségű alkoholfogyasztás vonatkozásában. Az adatok arra utalnak, hogy az aldoszteron tivornyázásgátló hatása dózisfüggő.

Mit gondoltok, nem kéne a gyártóknak kezdeményezni a hivatalos indikáció bővítését?

Egyetlen emberi VH-átrendező egérből származó antitest a membránfúzió gátlásával semlegesíti az összes SARS-CoV-2 változatot a BA.5-ön keresztül

Az alkohol után egy másik hétköznapi drogról is van hír.

A kávéfogyasztás és a cardiovascularis betegségek, arrhythmiák és halálozás közti összefüggés vagy össze nem függés folytatásos története újabb epizóddal bővült. Zárójelben – a kávé és a szívműködés viszonyáról szinte mindent és mindennek az ellenkezőjét bebizonyították már. Ami azonban feltűnő ezekben a vizsgálatokban, hogy meglehetősen nagyvonalúan kezelik a dózis kérdését, ráadásul még hétköznapi tapasztalatokból is tudjuk, hogy az érzékenységben nagy a szórás. Az adagot illetően az angolszász irodalomban használt “cup/day” triviális fordítása a “csésze/nap”, de tudjuk, hogy például Amerikában cup-nek hívják a Starbucks-ban kapható kb. 3 és fél decis adagot is, amire mi már inkább azt mondjuk, hogy bögre. És akkor még az elkészítés módjáról nem is esett szó. Az eredmények interpretálásában tehát nagyfokú óvatosság ajánlott. Zárójel bezárva.

Egy igen nagy létszámú, majdnem félmilliós adatbázis több mint 12 évnyi adatát fel,dolgozó elemzés látott napvilágot a minap. A hosszú távú kávéfogyasztási szokásokat vetették össze kemény cardiovascularis végpontokkal. Nagyon dióhéjban az eredmények: az arrhythmiák előfordulási gyakoriságát a napi 1–5 csésze (?) kávé szignifikánsan csökkentette. Ez az őrölt szemes kávé és az instant kávék esetében volt így, a koffeimentesnek nevezett koffeinszegény kávéknál nem találtak ilyen korrelációt. A legalacsonyabb kockázatot napi 4-5 csésze őrölt kávé, vagy a 2-3 csésze instant kávé esetén tapasztalták. A szív-ér rendszeri megbetegedések és a mortalitás kockázatát szintén csökkentette a kávéfogyasztás, de itt a görbe már inkább U-alakúnak tűnik, a legalacsonyabb rizikó napi 2-3 csésze körül volt, még a koffeinmentesnél is.

Összességében tehát azt mondhatjuk, hogy ha mértékkel fogyasztják, akkor rendben van.

NETDOKTOR Online eü. rendszerek előnyei – mobilitás és adatbiztonság

A koronavírus-járvány miatt szinte egyik napról a másikra jelentősen megnőtt az online szolgáltatások forgalma. Általánosságban elmondható, hogy az emberek egyre több időt töltenek az interneten, és egyre nagyobb mértékben függnek a digitális kommunikációtól. Az online tevékenységek ily mértékű bővülésével, sajnos megnő a rosszindulatú internetes tevékenységek és a kibertámadások veszélye is. Az egészségügyben sincs ez másként. A digitális egészségügyre történő átállás növeli az egészségügyi szolgáltatók kihívásait is, akik egyre több adatvédelemhez és biztonsághoz kapcsolódó problémával szembesülnek. 

A Kaspersky biztonsági cég által végzett globális szintű felméréséből kiderül, hogy az egészségügyi szolgáltatók mindössze 17 százaléka biztos abban, hogy az orvosok többsége világosan érti, miként biztosítható a páciensek adatainak védelme. A legtöbb egészségügyben dolgozó szakember számára azonban nyilvánvaló vált, hogy a biztonságos adatgyűjtés az egészségügyi technológiák fejlődésének egyik legfontosabb eleme. Ennek ellenére számos egészségügyi szolgáltató, még mindig teszteletlen harmadik féltől származó szolgáltatásokat használ a betegadatok tárolására. 

Az egészségügyi adatok összegyűjtéséből, kezeléséből és felügyeletéből adódó   adatbiztonsági és adatvédelmi kihívásokra kívánnak hathatós választ adni a legkorszerűbb felhő-alapú technológiai megoldásokra építkező szolgáltatók. A felhő lényege, hogy a különféle számítási szolgáltatások nem a saját informatikai rendszerben tárolódnak, futnak, hanem a hálózat, az internet segítségével érhetők el. Az ilyen rendszereknek egyik nagy előnye a függetlenség. Ez a fajta digitális megoldás lehetővé teszi, hogy bárhol és bármikor hozzáférjenek az arra jogosultak a különféle fájlokhoz, információkhoz. A másik kiemelten fontos előnye a felhő-alapú rendszereknek, hogy a legmagasabb biztonsági szintet képesek nyújtani a  hagyományos IT rendszereket üzemeltetőkkel szemben, hatékonyabban kivédve  az esetleges adathalászatot és a kiberbűnözést. Éppen ezért nem meglepő, hogy a hazai háziorvosok körében is egyre nagyobb az igény az optimalizált, biztonságos és fenntartható felhő (angolul cloud) alapú megoldások iránt. 

Az orvosi szoftverek legújabb generációját képviselő, magyar fejlesztésű Netdoktor medikai szoftver, a legmodernebb felhő alapú technológiáknak köszönhetően, biztonságosan és helytől függetlenül képes egy praxis ügymenetét korlátok nélkül ellátni. Az orvosnak, asszisztensnek nem kell foglalkoznia a frissítések letöltésével, az adatmentéssel, a rendelői szervergép üzemeltetésével. 

A NetDoktor csapata több, mint 30 éves orvos informatikai tapasztalattal és több ezer elégedett ügyféllel rendelkezik. Mindezek mellett minden informatikai háttérről gondoskodik, továbbá felelősséget vállal az üzem- és adatbiztonsággal kapcsolatban, így az orvosnak csak a betegellátással kell foglalkoznia.

A Netdoktor egyaránt biztonságos és költséghatékony megoldást nyújt háziorvosoknak, üzemorvosoknak, szakorvosoknak és fogorvosoknak. Magas szintű ügyfél támogatással a felhasználó nem csupán egy szoftvert kap, hanem egy valóban teljes körű szolgáltatáscsomagot.

Bővebb információért látogassanak el weboldalukra és tekintsék meg referenciáik egy részét. https://netdoktor.hu/referenciak. A NetDoktor Páciens alkalmazás ingyenesen letölthető a Google Play (android) és az Apple Store (iOS – iPhone) alkalmazás áruházakból.