Hogyan gyógyítják magukat az orvosok?
https://www.sciencedaily.com/releases/2022/12/221216142638.htm
A bizonyítékokon alapuló orvoslás paradigmáját a XXI. században aligha lehet megkérdőjelezni. Amikor egy jelentős szakmai szervezet, társaság vagy kollégium összeül, és kiad egy új terápiás irányelvet, vagy megújít egy korábbit, kíváncsian olvassuk és vetjük össze a saját terápiás gyakorlatunkkal. Ezek az irányelvek klinikai vizsgálatok eredményein alapulnak és a tárgyalt kérdésekre vonatkozó szakmai konszenzust tükrözik, vagyis jelenlegi legjobb tudásunkat, amelyet – az esetek többségében – érdemes és kell követni.
Hanem hadd tegyem fel a kérdést: vajon kik azok, akik betegként szignifikánsan kevéssé hajlamosak betartani az irányelvek rájuk vonatkozó ajánlásait? Egy most megjelent tanulmány azzal szembesít, hogy mi magunk, orvosok, amikor betegek vagyunk, kevésbé tartjuk be az irányelvekben foglalt kollektív bölcsességet.
Néhány gyanakvó egészség-közgazdász az MIT-ról, a Stanfordról és a Harvardról egy nagy svéd egészégügyi adatbázis a 2005 és 2016 közötti időszakban keletkezett betegadatait elemezte: vagyis a kezelésükkel kapcsolatos információkat összevetették a gyógyszerelésükre vonatkozó 63 terápiás irányelvvel. A majdnem hatmillió betegből, akikről adatokat találtak, közel 150 000-en volt maga is orvos. Amikor azzal a meglepő ténnyel szembesültek, hogy az orvosok és családtagjaik ritkábban tartják be az irányelvek gyógyszerelésre vonatkozó ajánlásait, mint az átlagbetegek, kíváncsiak lettek arra, hogy mi lehet az eltérés oka. Több hipotézist vizsgáltak meg, és vetettek el, és találtak néhány valószínű magyarázatot.
A következtetéseiket nem árulom el, hátha valaki szeretne a témával kapcsolatban előbb önvizsgálatot tartani… Mondjuk például: mi szerepel az irányelvekben az antibiotikumokról, milyet írsz fel a betegednek, és milyet egy családtagodnak? A kutatás egy amerikai közgazdaságtani folyóiratban jelent meg, de a rövid összefoglalót a ScienceDaily-n olvashatjátok. Ajánlom figyelmetekbe, tanulságos.
A bélrendszer egészsége és az edzésmotiváció kapcsolata
Medscape összefoglaló: https://www.medscape.com/viewarticle/986535
Nature eredeti: https://www.nature.com/articles/s41586-022-05525-z
Tegye fel a kezét, aki még soha nem próbálta rábeszélni a betegét a több testmozgásra és fizikai aktivitásra! Nem látok sok kezet – úgyhogy abban megegyezhetünk, hogy nagy számban vannak olyan betegeink, akiket sehogyan sem tudunk megmozdítani. Ilyenkor felmerül a kérdés, hogy mi kellene ahhoz, hogy valaki elkezdjen rendszeresen futni vagy úszni – vagy bármit, amivel megdolgoztatná a keringését és a légzését? Miért hiányzik egyes betegekből a motiváció arra, ami egyébként jó és egészséges? Korai lenne azt mondani, hogy már tudjuk a választ, de úgy tűnik, a Pennyslvania Egyetem kutatói fontos nyomra bukkantak.
Azt vették észre, hogy a laborban élő egerek egy része imádja a mókuskereket, sok időt tölt edzéssel, míg más állatok szinte tudomást sem vesznek róla. Úgy tűnik, hogy az egereknek sem egyforma a motivációja a mozgásra. Megpróbálták az okokat kideríteni, és mesterséges intelligencia segítségével olyan biológiai paramétereket kerestek, amelyek ezzel az eltéréssel összefüggésbe lehet hozni, és ami magyarázatot adhat az állatok eltérő aktivitási szintjére.
Amit találtak, az minimum meglepő volt. Kiderült, hogy a genetikának nemigen van köze a dologhoz, az egerek bélflórájának viszont annál inkább. Korábbi vizsgálatokból lehetett tudni, hogy az egerek fizikai teljesítőképességét befolyásolja a bél mikrobióta összetétele. Ez a kutatás – ami a Nature-ben jelent meg a minap – azonban arra utal, hogy a szokásos magyarázatok: “nincs rá időm”, “nincs rá energiám”, “valahogy nem tudom rávenni magam” mellett vagy előtt a bélcsatornánkban élő baktériumok milliárdjaiban kell keresnünk az okot.
Kézenfekvő kérdés, hogy milyen mechanizmussal állhat elő ez a különös összefüggés, és természetesen a kutatók is erre voltak kíváncsiak. Azt találták, hogy ha antibiotikumot adtak az egereknek, akkor az agy egyik tözsdúcában, a striatumban csökkent a dopaminreceptorok expressziója. Nemneurológusra lefordítva károsodást szenvedett az agyi jutalmazó rendszer egyik fontos eleme, így a testmozgás kisebb örömforrást jelent, és valóban, az antibiotikummal kezelt egerek teljesítménye csökkent, a gyógyszer elhagyására pedig visszanyerték aktivitásukat.
Végül pedig találtak két olyan baktériumfajt, az Eubacterium rectale-t és a Coprococcus eutactust, amelyek olyan anyagokat termelnek, amelyek a bélfal endokannabinoid rendszerén keresztül csökkentik a dopamint bontó monoamino-oxidáz enzim termelődését, a termelt dopamin lassabban bomlik le, és a hosszú futás után ezek az egerek boldogabbá válnak.
Itt az ideje a humán vizsgálatoknak!
Videojátékok és kognitív teljesítmények társulása a gyermekek körében
https://jamanetwork.com/journals/jamanetworkopen/fullarticle/2797596
Harmadik hírünk is egy kérdéssel kezdődik: milyen összefüggés van a videojátékok és a gyermekek kognitív fejlődése között. A JAMA-ban most megjelent tanulmány szerzői tették fel ezt a kérdést, amire azt hiszem a legtöbbünk zsigeri válasza, hogy káros. Az Amerikai Gyermekgyógyász Társaság javaslata is ezt támasztja alá: a gyermekek esetében indokolt a képernyőidő és a videojátékok tekintetében időbeli korlátokat felállítani.
Sajnos vagy szerencsére azonban, ez a káros hatás nem ennyire egyértelmű. Az említett kutatás egy serdülőkori kognitív fejlődéssel foglalkozó vizsgálat részeként mintegy 2200 9-10 éves gyermek eset-kontrollos elemzését végezte el. A lehetséges torzító hatások kiküszöbölése után azt találták, hogy a rendszeresen, hetente legalább 21 órát játszók jobb kognitív teljesítményt nyújtottak az impulzuskontroll és a munkamemória terén, mint azok, akik soha nem játszanak. Az eredményeket az elvégzett funkcionális MR-vizsgálatok is megerősítették.
A hír annyiban nem meglepő, hogy a napi több órán át játszott lövöldözős játékok valóban fejleszthetnek ügyességgel, gyorsasággal, koncentrációval összefüggő képességeket, ami kétségtelenül előnyös. Nem volt arra utaló jel, hogy a sokat játszóknak problémáik lettek volna a mentális egészséggel vagy a szabálykövetéssel, és a figyelemzavar sem volt jellemzőbb, mint a nem játszóknál. A tyúk-tojás kérdésre persze nem ad választ – azok játszanak sokat, akik ügyesek, vagy azok lesznek ügyesek, akik sokat játszanak –, és a kutatás arra sem ad bizonyítékot, hogy a videojátékok nem károsak. A videojátékokról alkotott képet árnyalhatja, azonban ma még mindig nagyon keveset tudunk ennek a tevékenységnek a hosszú távú következményeiről gyerekeink mentális egészségére és kognitív képességeire.
Digitális megoldások a COVID-19 járvány apropóján (prevenció, kommunikáció, távoli beteg elérés a járvány időszak során)
Itt bevonnánk néhány orvosunkat, akik elmondanák az elmúlt 3 év tapasztalatait és hogy milyen mértékben segítette őket a NetDoktor ill. a hozzá kapcsolódó páciens app.
A COVID-19 világjárvány sajnos tragikus következményekkel járt emberek milliói számára. A válság ugyanakkor az innovatív digitális megoldások rendkívül gyors adoptáláshoz is vezetett. A pandémia hihetetlen sebességgel katalizálta a digitális egészségügyi megoldások fejlesztését, használatát és elterjedését. Nem véletlen, hogy a WHO rendelkezik a digitális egészségügyi beavatkozások klasszifikációjával, ami bemutatja, milyen különböző módokon használják a digitális technológiákat az egészségügyi rendszer előtt álló kihívások kezelésében. Az egészségügy digitalizációjának kérdésköre már évek óta az Európai Unió kiemelt témái közé tartozik. A hazai és a nemzetközi egészségügyi szakemberek egyetértenek abban, hogy a magas színvonalú egészségügyi szolgáltatások kulcsa az egészségügyi rendszerek reformja, rugalmasabbá, költséghatékonyabbá tétele, amely folyamat egyik záloga a digitális technológiák széles körben történő használatának elterjesztése
A digitális egészségügyi megoldások a telemedicina szolgáltatások fejlesztésénél is rendkívül fontosak. Ráadásul a COVID-19 járvány során a telemedicina szerepe jelentősen felértékelődött. Gyakorlatilag hagyományos tevékenységet váltottak fel digitalizált megoldások, növelve ezzel a páciensek biztonságát (például személyes jelenlét miatti fertőzésveszély személyes jelenlétet egyébként nem igénylő esetekben).
A NetDoktor, amely egy webes medikai rendszer, a járványhelyzet idején például egy Országos Koronavírus Regiszterrel segítette a vírushelyzet végéig 6200 háziorvos munkáját.
A NetDoktor megkönnyítette az orvosok feladatát a fertőzött betegekkel kapcsolatos intézkedések kezelésében, továbbá tiszta, átlátható képet nyújtott a betegek arányáról, aktuális állapotáról az adott praxisban, ill. országos szinten is. Az orvosnak nem kellett személyesen kontaktusba kerülnie a beteggel, mivel a páciens által kitöltött és visszaküldött COVID-19 csekklista alapján teljesen képbe került a beteg állapotáról. Ezzel a rendszer védte az orvost a fertőzéstől.
Emellett NetDoktor Orvos és NetDoktor Páciens mobil applikáció segítségével az orvosok folyamatosan nyomon követhették a fertőzött, otthoni karanténban lévő betegeik állapotát is.
REFERENCIA/ORVOSOK MONDTÁK
“A webes platformjának köszönhetően bármikor, bárhonnan, bármilyen eszközről elérhető a praxis teljes adatbázisa. Mindez olyan előnyt jelent egyéb Magyarországon elérhető szoftverekkel szemben, mely személyes döntésemet a szoftverváltás tekintetében jelentősen elősegítette.”
Dr. Békássy Szabolcs / felnőtt háziorvos
"A Netdoktor kommunikációs modul használatával tényleg elértük, hogy nem csörög többet a telefonunk, mint a járvány előtti időszakban. Köszönöm a Dericom Kft csapatának, hogy részese lehetek az élménynek és gratulálok a Netdoktor háziorvosi szoftver megalkotásához.”
Dr. Bányai Mónika / felnőtt háziorvos
“Sokkal jobban szeretjük a NetDoktort mint a MedMaxProt, sokkal több lehetőséget látunk a NetDoktorba. A szülők sokkal elégedettebbek hogy emailen is megkaphatják a dokumentumokat. Imádjuk a statisztikákat, grafikonokat a programba. A járvány alatt a programban található naptár is nagy segítséget jelentett számunkra.”
Dr. Mérnyi Ágnes / gyerek háziorvos
(“A legfontosabb, hogy minidig innovatív és felhasználóbarát, a betegellátást így egyre könnyebbé és magasabb színvonalúbbá teszi a NetDoktor szoftver.”
Dr. Hasitz Ágnes / felnőtt háziorvos)
A NetDoktor alkalmazás ingyenesen letölthető a Google Play áruházból illetve az App Store-ból.
Ajánlott cikkek:
Források:
https://www.sciencedaily.com/releases/2022/12/221216142638.htm
https://www.medscape.com/viewarticle/986535
https://www.nature.com/articles/s41586-022-05525-z
https://jamanetwork.com/journals/jamanetworkopen/fullarticle/2797596
Hozzászólás